Városunk
Várostörténet
Sárvár évszázadokon átívelÅ‘ története városunk jelenét is meghatározza. Nem csupán egy jól hangzó kijelentésrÅ‘l van szó. Olyan hagyományra építünk, melyet bátran vállalhatunk, bátran magunkénak érezhetünk.
Városunk Vas megyében, a Gyöngyös - patak torkolatától délre fekszik, a Rába két partján. A 20. században több, addig közigazgatási szempontból különálló települést csatoltak a városhoz, mellyel folyamatosan nÅ‘tt Sárvár területe. 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, végül 1968-ban Rábasömjént egyesítették Sárvárral.
A város területe a kedvezÅ‘ természeti és földrajzi adottságainak köszönhetÅ‘en az újkÅ‘kor óta lakott. A rómaiak Bassiana néven alapítottak a közelben települést. A római uralom után a 9. században itt élt Karoling-kori lakosság temetÅ‘jét a Végmalomnál tárták fel.
A város nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Az elsÅ‘ telepeseket KÅ‘szegi János nádor hívta a kedvezÅ‘ földrajzi fekvéssel rendelkezÅ‘ településre. A nádor két oklevelét is innen keltezi 1288-ban, amit Sárvár elsÅ‘ okleveles említéseként tartunk nyilván. KÅ‘szegi János valószínűleg városi kiváltságokat is szerzett a kialakuló településnek. 1328-ban Károly Róbert magyar király (1308-1342) ezeket a kiválságokat erÅ‘sített meg. A középkorban a városfalakkal nem bíró mezÅ‘város földesurai között a király mellett ott találhatjuk a KÅ‘szegieket, de Zsigmond király (1387-1437) híres hadvezérét, Ozorai Pipót is. 1390 és 1534 között kisebb megszakításokkal a Kanizsai család a vár és a település birtokosa. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1534-ben kötött házasságával Sárvár és a többi Kanizsai birtok a Nádasdyak tulajdonába került.
I. Szülejmán oszmán szultán (1520-1566) hadserege 1532-ben Bécs elfoglalására indult. A Nádasdy Tamás (1498-1562) által sánccal és árokkal megerÅ‘sített mezÅ‘várost augusztusban két török támadás érte. Édesapja, Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság az ide menekült környékbeliekkel együtt sikeresen visszaverte az ellenséget. A török támadások közül az 1532. augusztus 15-én lezajlott ostromot tarthatjuk a legsúlyosabbnak, amikor mintegy kettÅ‘száz védÅ‘ halt hÅ‘si halált.
Az ostrom után a humanista műveltségű Nádasdy Tamás Sárváron a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre. 1534-ben iskolát alapított, amely még a reformáció kiemelkedÅ‘ egyéniségének, Philipp Melanchtonnak az elismerését is kivívta. A földesúr 1537-ben nyomdát is létesített, amelynek több kiadványa ismert. A nyomda elsÅ‘ fennmaradt terméke egy latin-magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ben jelent meg Sylvester János tanítómester tollából. Sylvester ekkor már dolgozott az Új Testamentum magyarra fordításával, mely 1541 januárjában hagyta el a sárvár -újszigeti nyomdát. A kiadás az elsÅ‘ hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyvként művelÅ‘déstörténetünk kiemelkedÅ‘ alkotása. Az Újszövetség kiadásának a nyomdai munkálatait az elsÅ‘ képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte.
Nagy hírnévre tett szert emellett Nádasdy Tamás híres gyümölcsös kertje, valamint az európai fejedelmek hasonló jellegű gyűjteményeivel vetekedÅ‘, a család következÅ‘ nemzedékei alatt tovább gyarapodó műkincsgyűjteménye. Nádasdy Tamás udvarában nemes ifjak tanulták az udvari és vitézi életet, valamint ifjú nemes leányok ismerték meg a háziasszonyi teendÅ‘ket, de szellemi nevelésüket sem hanyagolták el. A sárvári várban halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklÅ‘ Tinódi Sebestyén. A földesúri udvar nyitva állt a reformáció nagy alakjai, mint a magyar Luthernek is nevezett Dévai Bíró Mátyás prédikátor, de a katolikus hitben megmaradt Verancsics Antal humanista történetíró elÅ‘tt is. A vár palotaépülete folyamatosan bÅ‘vült a reneszánsz stílus követÅ‘ építkezéseknek köszönhetÅ‘en. A Nádasdyak 1534 és 1671 között tartó közel másfél évszázados birtoklása alatt nyerte el a vár napjainkban is felismerhetÅ‘ késÅ‘reneszánsz formáját. Tamás fia, Nádasdy Ferenc (1555-1604) illetve unokája Nádasdy Pál (1598-1633) építtette a várható török támadás elhárítására a vár ötszögű védelmi rendszerét a mai is megcsodálható bástyákkal. A Nádasdy család kora ma is meghatározza a városszerkezetet. Olyan településrészek, mint Péntekfalu, Tizenháromváros és a Hegyközség ekkor kezdett betelepülni.
Nádasdy Pál és Révay Judit házasságából született 1623-ban Nádasdy Ferenc, akit a kortársak magyar KrÅ‘zusként emlegettek. A rendkívül gazdag fÅ‘úrat, országbírót azonban 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítélték, mert részt vett a Wesselényi-féle nemesi mozgalomban. Kivégzése után a vár és a város fejlÅ‘dése megtorpant. A fordulatra 1803-ban került sor, amikor a Habsburg-Estei család vásárolta meg az uradalmat. A település a dualizmus idején élte fénykorát. 1871-ben kapcsolódott be a vasúthálózatba, az elektromos energiát 1897-tÅ‘l kapta az ikervári erÅ‘műbÅ‘l. A nagyipar megtelepedését e két tényezÅ‘nek is köszönhette Sárvár. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben alapították. A két gyár más nagyipari üzemekkel együtt 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem szintén fellendült. A lakosság száma folyamatosan emelkedett. 1920-ra Sárvár Vas megye második legnagyobb lélekszámú településévé vált. A várhoz tartozó uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg (1845-1921) mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját jelentÅ‘ oktatási intézményeket. 1909-ben avatták fel a napjainkban is működÅ‘ kórházat.
Sárvár 1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel, valamint a Csónakázó-tóval és a ParkerdÅ‘vel, valamint iskolákkal gazdagodott. A Nádasdy-vár felújítását követÅ‘en, 1978-tól a korábban is itt működÅ‘ múzeummal együtt a város közművelÅ‘désének központjává vált. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1982-ben az ország akkor 96 városa közül huszonegyedikként Sárvárnak adományozta a Hild János emlékérmet „a harmonikus városfejlesztésben elért kimagasló eredményeiért, különösen a hagyományok, a településkarakter megÅ‘rzésében elért kimagasló eredményeiért.”
A rendszerváltás követÅ‘en Sárvár gazdasága minden hagyománya, adottsága és értéke ellenére sok problémával terhelten kapcsolódott be a piacgazdaság rendszerébe. Az 1990-es évek elsÅ‘ felében kezdetét vette a helyi gazdaság átrendezÅ‘dése. A jelenlegi gazdasági bázis markáns eleme az Ipari Park 1995-tÅ‘l épült ki. A gazdasági komplexum a foglalkoztatotti létszám és beruházott tÅ‘ke alapján a régió hetedik, a kisvárosi környezetben működök között pedig az elsÅ‘ ipari parknak számít. Az elmúlt évtizedekben az Ipari Parknak kiemelt szerepe volt abban, hogy a város új, stabil fejlÅ‘dési pályára tudta állítani gazdaságát.
A XXI. század elsÅ‘ évtizedében a település fejlÅ‘dését az ipari kapacitás mellett az egészségturizmus fellendülése határozta meg. A kÅ‘olajkutatók 1961-ben gyógyvizet találtak, melynek hasznosítására 1968-ban felépült az elsÅ‘ termálfürdÅ‘. Az új gyógy- és wellnessfürdÅ‘ 2002. december 1-jétÅ‘l korszerű szolgáltatásokkal várja a gyógyulni és a pihenni vágyókat. Ez a beruházás hatalmas fejlesztések sora elÅ‘tt nyitott utat: elkészült a VitalMed Hotel, 2004-ben Sárvár tagja lett az Európai Királyi FürdÅ‘városok Szövetségének, megnyílt a négycsillagos Bassiana Hotel, 2006-ban felépült a Park Inn Hotel, majd átadásra került az új kemping, 2008-ban pedig megkezdte működését a Spirit Hotel Thermal Spa. A fürdÅ‘ben újabb nagy léptékű, 3 milliárd forintos beruházás valósult meg 2010-ben. Sárvár 2012. október 19-én ünnepélyes keretek között vehette át a gyógyhely minÅ‘sítésrÅ‘l szóló oklevelet. „Sárvár – Gyógyvarázs” és „Sárvár – Arborétum” elnevezéssel egy egyéves eljárást követÅ‘en a város két területe is megkapta a gyógyhelyi minÅ‘sítést.
Az elmúlt harminc év során – a fürdÅ‘n kívül és az infrastrukturális rendszerek megújításán túl – több olyan jelentÅ‘s önkormányzati illetve állami beruházás valósult meg, melyek nagymértékben hozzájárultak a turizmus új alapokra helyezÅ‘déséhez. A rendszerváltozás óta eltelt évtizedekben jelentÅ‘s önkormányzati és állami forrásokat fordítottak az oktatási és egészségügyi rendszerek megújítására is. A beruházások zászlóshajója a 2020. február 10-én átadott Sárvár Aréna.
Sárvár gazdasági élete, turizmusban elfoglalt vezetÅ‘ szerepe, illetve gazdag kulturális élete, kínálata a várost Magyarország egyik kedvelt településévé avatta, a vendégéjszakák számát tekintve az ország TOP10 településeinek egyike.






