Hírek

Emlékülést tartottak Sárváron a nagy Rába-árvíz 60. évfordulóján

2025.05.02

60 éve történt... címmel, az 1965-ös Rába-árhullám évfordulóján emlékülést szervezett Sárváron, a Nádasdy-várban a Magyar Hidrológiai Társaság Győri és Nyugat-dunántúli Területi Szervezete, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az emlékülésen felidézték a 65-ös áradás tragikus eseményeit, szakmai előadásokon ismertették az elmúlt 60 év fejlesztéseit.

Az 1965-ös Rába-árhullám 60. évfordulója alkalmából szervezett emlékülést megtisztelte jelenlétével V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár,  Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Dr. Máhr Tivadar, Sárvár város alpolgármestere, Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Felidézték, hogy 1965-ben a Rába vízrendszerét minden addig ismert árvizet meghaladó árhullámok sújtották, áprilistól augusztusig nyolc árhullám alakult ki. A legnagyobb az áprilisi volt, amikor a megye egész területét egy időben érték el a minden korábbinál nagyobb árhullámok. Az áprilisi árhullámnál a Rába mellékvízfolyásainak döntő szerepük volt, rendkívül magas tetőzésekkel vonultak le, rengeteg kárt hagyva maguk után. A vízfolyások mentén belterületi elöntések keletkeztek, kitelepítésekre is sor került, hidakat sodort el az ár. Az 1965-ös árhullám Sárváron is kritikus helyzetet teremtett, a város nagy része víz alá került.

A díszteremben tartott emlékülésen Dr. Máhr Tivadar alpolgármester köszöntötte a megjelenteket.

- Ez egy nagyon komolyan élő emlékkép a sárváriak életében, talán még azoknál is, akik akkoriban nem éltek, de az elbeszélésekből tudhatják. Ez a modernkori Sárvárnak az egyik legmegrázóbb helyzete volt 1965-ben. Akkor még a védművek és az ehhez tartozó vízügyi infrastruktúra nem volt ennyire kiépítve, és valóban, a város nagy része víz alatt volt. Szerencsére ez az évtizedek alatt változott, és azok a véderős fejlesztések, amelyek megvalósultak, most már nagymértékben garantálják a városnak a biztonságát – fogalmazott az alpolgármester.

V. Németh Zsolt számszerűen is ismertette az árvíz által okozott károkat. Az 1965. évi áprilisi árvíz hat halálos áldozatot követelt. Az anyagi károk is jelentősek voltak: összedőlt 96, megrongálódott 1050 ház; 1780 családot kellett kiköltöztetni; összedőlt vagy tönkrement 28, megrongálódott 68 híd; elöntés alá került 12 100 hektár szántó és 45 000 hektár rét-legelő.

V. Németh Zsolt rámutatott, hogy a szélsőségek korát éljük, a magyar vízügy is két korszak határán áll.

- Egy nagy beruházási korszak befejeződik. 2010 óta összesen 450 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre a Duna és a Tisza völgyében, a védrendszer nagyjából kiépült, és még most is folynak fejlesztések. Eközben elkezdődött a következő korszak, ami a vizek visszatartását jelenti. Az elmúlt év bemutatta, hogy mind a kettőre szükség van, a vizek megtartására és az árvíz elleni védekezésre is. Az elmúlt év őszén egy időben volt a tiszai vízgyűjtőben aszályhelyzet, a Duna árterében viszont levonult az évtized árvize – részletezte az új kihívásokat az államtitkár.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója kiemelte, hogy az 1965-ös árvíz meghatározó volt nemcsak a térség, de Magyarország életében is. 30 ezer embert ki kellett telepíteni, több mint 100 települést közvetlenül érintett az árvíz. Hozzátette, hogy az emlékezés mellett a számvetési fontos feladata a szakembereknek.

- Amikor egy ilyen évfordulós konferenciát tartunk, számot kell vetnünk magunkkal, egyrészt, hogy az elmúlt 60 évben mire jutottunk, másrészt meg kell határoznunk, hogy van-e még feladatunk. Elárulhatom, hogy van. Az mindenképpen útmutató, hogy hasonló méretű árvizeket már ki tudnunk védeni az eltelt időszakban, bár azért a 65-ös hozamában még mindig egy nagy rekorder víz volt – fogalmazott a főigazgató.

A köszöntők után szakmai előadások következtek. A szakemberek a meteorológiai eseményekről, a hidrológiai helyzetről, az árvízi események kronológiájáról és az elmúlt 60 év vízügyi fejlesztéseiről tartottak beszámolót.

Az emlékülés levezető elnöke Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója volt, aki a Rába völgyét érintő fejlesztésekről is részletes tájékoztatást adott.

- Az eddigi legnagyobb víz 2009-ben történt, akkor volt az új LNV-nek, legnagyobb víznek a bemérése, de erre senki nem emlékszik, merthogy nem történtek tragikus események, és ennek elsősorban az volt az oka, hogy a 65-ös árvíz után nagyon jelentős fejlesztések indultak meg a Rába völgyben – hangsúlyozta az igazgató.

Mint elmondta, kiépültek az állami árvízvédelmi művek a fő városok – Sárvár, Körmend és Szentgotthárd – védelmére, valamint a mellékvízfolyásokon és a Rába mentén 18 település épített ki önkormányzati védtöltést. Ezen túl a vízügyi igazgatóság a kis vízfolyásokon tározó építési programot is indított. Rendkívüli módon fejlődött az előrejelzési rendszer is, a felkészülés pontosabban megszervezhető.

A vízügyi igazgató megjegyezte, a körmendi védvonalat kell még fejleszteni, illetve a Pinka melletti települések védelmére kell programot indítani.

További híreink