Hírek

Megemlékezés a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján

2025.02.09

1945. január 27-én szabadult fel az auschwitzi haláltábor, ennek emlékére 2005-ben az ENSZ Közgyűlése január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A felszabadulás 80. évfordulóján hazánkban és szerte a világban megemlékezéseket tartottak. Sárváron is fejet hajtottak az elhurcolt zsidók emlékére,

Kondora István, Sárvár polgármestere és Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója, történész helyezte el az emlékezés lángját a Várparkban álló holokauszt emlékműnél a 80 éves évfordulón. A kulturális központ munkatársai pedig emlékező köveket tettek Gaál Tamás szobrászművész alkotásához. Az emlékművet Lichtenstein Alíz sárvári holokauszt túlélő és Sárvár Város Önkormányzata állíttatta 1996-ban a Sárvárról elhurcolt zsidók emlékére.

- Magyarország német megszállása, 1944. március 19-e után néhány hónappal, júniusban megkezdődött a magyar állampolgárságú zsidók deportálása, mely Sárvárt két szempontból érintette. Egyrészt a Sárváron élő zsidók gettókba zárásáról, majd azok részbeni kiürítése, 1944. június 29-e után a selyemgyári gyűjtőtáborba szállításáról, végül Auschwitzba deportálásáról van szó, ahonnan alig tértek vissza. Másrészről pedig a vidéki gettókból koncentrációs táborba szállított zsidók átmeneti elhelyezéséről a selyemgyári internálótáborban – mondta el Takács Zoltán Bálint történész, aki hozzátette: innen legalább hat deportálásról tudunk, az elsőre 1944. május 19-én, az utolsóra augusztus 4-én került sor.

Kondora István polgármester kiemelte, hogy kötelességünk emlékezni és az újabb generációkat emlékeztetni, hogy hasonló szörnyűségek soha többé ne történhessenek meg.

Takács Zoltán Bálint történész arról is szólt, hogy Sárváron a második világháború idején több mint 700 zsidó magyar állampolgár élt, a járási adatokkal kiegészítve a szám eléri a 900 főt. Sárváron két gettót hoztak létre, egyiket a Zrínyi utcától keletre, a cukorgyári lakások felhasználásával, a másikat pedig lényegében a mai Posta téren, kifutással a Deák Ferenc utcára. Ide zsúfolódtak össze 1944. május 10-én pár óra leforgása alatt a sárvári zsidók, akiket még a következő napokban követtek a járási zsidó családok. Sokszor 15-20 főre jutott egy szoba. A kijárás szigorú szabályok alá esett, lényegében tilos volt. Az üzleteket, az árukészletet adminisztratív indoklással elvették.

További híreink