Hírek

Gróf Batthyány Lajosra és az aradi vértanúkra emlékezett Sárvár

2026.10.22

Gróf Batthyány Lajos és az aradi vértanúk kivégzésének 177. évfordulójára emlékeztek Sárváron. A Batthyány-szobornál tartott ünnepségen a 75 éves Sárvári Tinódi Gimnázium jelenlegi és egykori diákjai működtek közre. Az ünnepi beszédet dr. Komáromi Tibor mondta, aki Batthyány államférfiúi munkásságát és helyi kötődéseit idézte fel. A megemlékezés koszorúzással zárult.

A megemlékezést Pfeiffer Milán trombitaszólója nyitotta meg. A 2012-ben végzett egykori tinódiás ma már a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola fúvóstanára. Ezt követően Szőke Szeverina, a gimnázium egykori diákönkormányzati elnöke, Ikervár polgármestere mondott verset.

Batthyány Lajos államférfiúi munkásságát idézték fel

Az ünnepi beszédet dr. Komáromi Tibor, a gimnázium 1962-ben végzett ikervári diákja, az intézmény egykori történelemtanára mondta. A szónok Ikervár és gróf Batthyány Lajos történetének alapos ismerőjeként elsősorban az első felelős magyar miniszterelnök politikai és államférfiúi tevékenységét állította középpontba.

Beszédét azzal kezdte, hogy a hely szelleme azt kívánja: Ikervár egykori földesuráról, Sárvár első országgyűlési képviselőjéről ezúttal részletesebben is megemlékezzenek.

Felidézte, hogy Batthyány Lajos ikervári uradalma az ország egyik legfejlettebb birtoka volt, amelyet Széchenyi István birtokaival emlegettek egy szinten. Batthyány 1834-ben feleségül vette Zichy Antónia grófnőt. Az ikervári kastélyban rendezett összejöveteleiken az ország politikai helyzete is rendszeresen szóba került, vendégeik között pedig Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc is megfordult.

Dr. Komáromi Tibor hangsúlyozta, hogy az 1839–1840-es országgyűlés döntő fordulatot hozott Batthyány életében. Az 1840-es években a reformellenzék vezetőjévé vált, és szerepet vállalt az Ellenzéki Párt létrehozásában is. Támogatta Kossuth Lajost, és jelentős szerepet játszott azokban a politikai folyamatokban, amelyek az 1848. március 15-i eseményekhez vezettek.

Az első felelős magyar kormány miniszterelnökeként közreműködött az áprilisi törvények megalkotásában, amelyek megteremtették a polgári átalakulás feltételeit. A népképviseleti választásokon Sárvár első országgyűlési képviselője lett. Sokat tett a nemzetőrség és az önálló magyar hadsereg megszervezéséért is.

A miniszterelnök utolsó hónapjai

Az ünnepi szónok Batthyány Lajos életének tragikus befejezését is részletesen felidézte.

Batthyány az udvar és Magyarország közötti megbékélést kereste, de törekvései kudarcot vallottak. 1848. október 3-án távozott a közéletből, decemberben azonban ismét országgyűlési képviselővé választották.

1849 januárjának elején letartóztatták. Batthyány bízott az igazságszolgáltatásban, ezért nem próbált megszökni. Április 23-ig a budai várban raboskodott, majd a magyar honvédsereg sikeres tavaszi hadjárata miatt Laibachba szállították.

Útközben Jánosházán a helyiek megpróbálták kiszabadítani, de Batthyány maga beszélte le őket erről. Sárváron, a zárda épületében is eltöltött egy éjszakát. Később Pozsonyba, majd Olmützbe vitték, és csak szeptember 10-én szállították vissza a hírhedt pesti Újépületbe.

Az ellene felhozott tizenegy vádpont közül három Vas vármegyei vonatkozású volt. Az egyik szerint Uraiújfalunál beállt a nemzetőrségbe, a másik egy onnan írt, újságban is megjelent leveléhez kapcsolódott, amelyben az udvar elleni fellépésre szólított fel. A harmadik vádpont szerint országgyűlési képviselőként részt vett az osztrák hatóságok által törvénytelennek minősített magyar országgyűlés munkájában.

A bíróság akasztás általi halálra ítélte. A kivégzés előtti napon felesége által becsempészett tőrrel öngyilkosságot kísérelt meg, ezért 1849. október 6-án az Újépületben agyonlőtték.

Először titokban, a pesti ferences templom kriptájában temették el. Földi maradványait 1870-ben helyezték át a Kerepesi temetőben emelt mauzóleumba.

Az államférfi emléke Sárváron és Ikerváron

Dr. Komáromi Tibor arról is beszélt, hogy az utókor sokáig nem ismerte el kellőképpen Batthyány Lajos politikai szerepét és tetteit. Első köztéri emlékművét csak 1913-ban állították fel Ikerváron, Sárváron pedig 2022-ben avatták fel a szobrát.

A szónok felidézte, hogy fiatalkorában még alig lehetett Batthyányról beszélni. Ma már azonban egyre nagyobb figyelem irányul nemcsak a mártír miniszterelnökre, hanem a politikusra és az államférfira is.

Beszéde végén arra biztatta a sárváriakat, hogy március 15-én vagy október 6-án álljanak meg egy pillanatra a Batthyány utcában, a bank falán elhelyezett emléktáblánál, és gondoljanak az államférfira. A zárda falán található emléktáblánál a mártír miniszterelnökre emlékezzenek, a szobránál pedig idézzék fel Jókai Mór újratemetés alkalmából megfogalmazott gondolatait:

„Ó magyar nemzet, ha még egyszer valaha egy Batthyány Lajosod lesz, kövesd őt...”

A Tinódi Gimnázium generációi közösen emlékeztek

Az ünnepi beszédet követően Szilágyi-Varga Diána, a gimnázium 1999-ben végzett diákja, az intézmény egykori tanára énekelt.

A műsorban közreműködött Van Warden Franciska, a 2016-ban végzett egykori tinódiás, az ELTE tanársegédje, Marton Márton, a gimnázium 12. b osztályos tanulója, valamint Kondora Anikó, aki 2009-ben érettségizett a Tinódiban, jelenleg pedig a Sárvár Rádió műsorvezetője és szerkesztője.

Az ikervári Rampfl testvérek közös versmondással tisztelegtek Batthyány Lajos emléke előtt. Rampfl Zétény egykori gimnazista, Rampfl Lénárd jelenlegi tinódiás diák, Rampfl Gellért általános iskolás és Rampfl Róza óvodás előadása azt az üzenetet közvetítette, hogy a múlt erkölcsi értékeit és Batthyány emlékét a mai nemzedékeknek kell továbbadniuk.

Az ünnepi műsort Szilágyi-Varga Diána és tanítványa, Ebenspanger Elena, a Tinódi Gimnázium diákja közös éneke zárta, tisztelegve gróf Batthyány Lajos és az aradi vértanúk emléke előtt.

Koszorúzással zárult a megemlékezés

Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit gróf Batthyány Lajos szobránál.

Sárvár Város Önkormányzata nevében Kondora István polgármester, dr. Máhr Tivadar alpolgármester és dr. Szijártó Valéria címzetes főjegyző koszorúzott.

Ezt követően Strompová Viktória országgyűlési képviselő a sárvári Tisza Szigetek képviselőivel, valamint a Mi Hazánk, a Sárvári Tinódi Gimnázium és a civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél.

A megemlékezés egyszerre idézte fel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc mártírjainak áldozatát, valamint gróf Batthyány Lajos államférfiúi munkásságát és Sárvárhoz fűződő történelmi kapcsolatát.

További híreink