Hírek

Dr. Szeibert János helytörténeti munkáját mutatták be a múzeumban

2024.02.02

A Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatták be a Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermében dr. Szeibert János Sárvár története 1848-ig című munkáját, amely nemcsak könyvünnep volt, de várostörténeti pillanat is. A kéziratra múlt évben egy online piactéren talált rá Ágh Péter országgyűlési képviselő, aki aztán kezdeményezte a helytörténeti kötet megjelentetését.

A bemutatón megtelt a múzeum díszterme érdeklődőkkel, a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vámos Zoltán Vas vármegye főispánja és Szabó Zoltán alpolgármester is. A megjelenteket Molnár Andrea, a Nádasdy Kulturális Központ programigazgatója köszöntötte.

Kondora István polgármester köszöntőjében arról szólt, hogy Szeibert János kutatómunkájának kiadásával egy régi adósságát rója le a város, hiszen a kötet anyaga 1957 óta várt kiadásra.

Ágh Péter köszöntőjében elmondta, hogy 2023 márciusában egy online piactéren talált rá egy nagyon érdekes kéziratcsomagra. Szeibert János és Sulyok János munkáit tartalmazta a csomag. Mivel érezte, hogy ez a város szempontjából fontos irategyüttes lehet, megvásárolta.

- A kéziratok mellett egy ajándékozási szerződés is volt, amelyet Szeibert és a városi tanács kötött 1983-ban, ebben Sárvár vállalta, hogy anyagi lehetőségei függvényében kiadja a munkát. Mindezt elújságoltam Kondora István polgármesternek, Takács Zoltán Bálint igazgatónak és Farkas Csabának, a Szülőföld Kiadó vezetőjének. Ezután született meg az a döntés, hogy Sárvár teljesíti a négy évtizedes ígéretét és kiadja Szeibert János Sárvár története 1848-ig című krónikáját. Ezek után kezdtem el Szeibert élettörténetét kutatni, hiszen a fellelhető életrajzok alig voltak fél oldal hosszúságúak. Azt tudtam róla, hogy fiatalon megírta Sárvár monográfiáját, amely valójában egy rövid füzet. Később viszont folytatta a kutatásait és 1957-re készült el a most kiadott félezer oldalas mű, amelyet akkoriban a Magyar Tudományos Akadémia is elismert. Érdekelt, hogy ki volt az az ember, akinek ennyire szenvedélye lett Sárvár. Munkám eredményeit a kötet elején található tanulmányban foglaltam össze. Az ebben szereplő nagy számú lábjegyzettel, hivatkozással is ellátott írásom is azt mutatja, hogy 1945-ig elég jól nyomon következő a pályája, kutatásai. Azt követően azonban egy merőben új élet várt rá. A korábban róla született megemlékezésekben is megemlítik, hogy nagyszámú könyv, publicisztikai kötődik a nevéhez, de sosem rendszerezték őket. Most ezeket is megpróbáltam összegyűjteni, 135 anyagot sikerült hozzá kötnöm. Az, hogy Szeibert munkája most megjelent jelentős a város történetének kutatása szempontjából, hiszen ahogy arra Takács Zoltán Bálint a bevezetőjében is rámutatott: „a művet mindig valami titokzatosság vette körül, létezésével kapcsolatban is felmerültek kétségek. Most a sejtelmes homály eloszlik, a munkát kézbe vehetjük és elolvashatjuk”

2023-ban volt Szeibert születésének 120, halálának 40. évfordulója. Ahogy mondtam, 40 éve volt annak is, hogy felajánlotta a városnak az anyagot. Így a legjobbkor került elő, hogy azt 2023-ban, e sok évfordulót tartalmazó évben kiadásra előkészítsük. Megjegyzendő, a várostörténet egyik példánya a várban megvolt, így az online piactérre felkerült másik valószínűleg egykor Szeibert sajátja volt. A most megjelent mű tiszteleg Szeibert első, 1926-as monográfiája előtt is azzal, hogy szerepeltetjük benne Huszár Károly volt miniszterelnök, sárvári képviselő előszavát, és az akkori kiadás borítójáról rákerült a szép Sárvár ábrázolás.

Ugyanakkor folytatás is várható, hiszen a megvásárolt kéziratcsomagban Sulyok János Sárvárhoz kötődő munkái is helyet kaptak. Ez valószínűleg álnév volt, édesanyja családneve után. Ez is és Szeibert másik, a múzeumban őrzött, a XIX. századról is szóló anyaga is helyet kaphatna egy új kötetben. Érdekesség, hogy a kötet megjelenése után jelentkezett a Budapesten élő Szendrői László, aki újabb érdekességeket ígért Szeibertről, aki a nagybátyja volt. Februárban találkozunk vele.

Egy biztos: Szeibert munkája alapján is büszkék lehetünk Sárvár történetére, amely az itt élők közös teljesítménye. Közös felelősségünk, hogy a jövő nemzedékei érdekében tovább építsük a várost! – mondta el Ágh Péter országgyűlési képviselő a könyvbemutató után.

Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője örömének adott hangot, hogy egy újabb megyei- kötődésű kiadványt adhatott ki a kiadó.

A kötetet Takács Zoltán Bálint történész, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója mutatta be, aki részletesen szólt az 526 oldalas monográfia felépítéséről, történeti jelentőségéről. Elmondta, hogy dr. Szeibert János volt az első kutató, aki feltárta Sárvár középkori területét, mely ezt követően a történeti kutatás alapjává vált. A monográfia áttekinti Sárvár történetét források alapján a kezdetektől az 1850-es évek elejéig. A munka segít abban, hogy visszataláljuk őseink tiszteletéhez, erősíti a városi közösséghez való tartozást. Kiemelte, hogy azok a részek a legizgalmasabbak a munkában, melyek kevés forrás alapján készültek. Úgy mondja el dr. Szeibert János a város történetét, hogy a saját élettörténetébe is visszatekint közben. A szerző nagyszülei, dédszülei élettörténete alapján vetít rá egy-egy témára a város területéről, vállalja sárváriságát.

A rendezvényen közreműködtek a Kőszegi Vonósok. A könyvbemutató jó hangulatú dedikálással és beszélgetéssel ért véget.

További híreink