Díszpolgárok
Eöry Vilmos (1884-1957)
Eöry Vilmos gyógyszerész - városbírót 1993. augusztus 3-án Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete a város és annak polgárai érdekében végzett kiemelkedő munkásságáért a tisztelet legméltóbb kifejezéseként avatta Sárvár város díszpolgárává. Az igazságot mélységesen szerető, szakmájában kiváló, közügyekben tevékeny, bajba jutottakon segítő emberként maradt fenn az utókor emlékezetében.
A csopaki születésű gyógyszerész 1910. október 1-jétől vezette a Városháza épületében működő Megváltó nevet viselő gyógyszertárat. 1918-ban bekapcsolódott a politikai életbe is. Megszervezte a Keresztényszocialista Pártot. 1920-ban Keresztény Polgári Kört hozott létre, s ugyanezen évben a Hangya Szövetkezet is elnökévé választotta. 1921-ben a Nyugat-Dunántúli Felkelés idején felkelőcsapatot szervezett, s részt vett a burgenlandi harcokban. Tevékenységének elismeréseképpen Horthy Miklós kormányzó 1924-ben kormánytanácsossá nevezte ki. Sárvárért végzett áldozatos tevékenységének eredményeképpen 1930. április 16-tól 1939. július 21-ig városbírói tisztet viselt. A sárváriak reformvárosbíróként emlegették. Napjainkig élő alkotása a Nádasdy-vár egykori vizesárkának nyugati részén az I. világháborús hősök tiszteletére emelt emlékmű és park.
1945. március 27-én megindult a küzdelem Sárvár birtoklására a német, magyar alakulatok és a Vörös Hadsereg között. A harcokban a Városházán lévő gyógyszertára és lakása kiégett összes berendezésével és bútorzatával. A megsemmisült gyógyszertárat önerőből újra berendezte, s 1947-ben újra megnyitotta. Újabb csapás 1950. július 28-án érte, amikor üzletét kártalanítás nélkül államosították. Testileg-lelkileg összeomolva 1950. szeptember 12-én családjával elhagyta Sárvárt, s hazament szülőföldjére, Csopakra. Beosztott gyógyszerészként tevékenykedett, nyugdíjat is ezért kapott. 1957. november 4-én szívbaj következtében elhunyt.
A sárváriak emlékében 1950 után is megőrződött a városbíró gyógyszerész. Az igazságot mélységesen szerető, szakmájában kiváló, erkölcsében kivételes, közügyekben tevékeny, bajba jutottakon segítő emberként maradt fenn az utókor emlékezetében. E tettei miatt 1993. augusztus 3-án Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete a város és annak polgárai érdekében végzett kiemelkedő munkásságáért a tisztelet legméltóbb kifejezéseként Sárvár város díszpolgárává avatta.