2021.09.07
Sárvár Város Önkormányzata október 30-án, szombaton tartja a hatszáz éves múltra visszatekintő Simon-Júdás Napi Országos Kirakodóvásárt. A vásár megtartására a hatályos járványügyi szabályok betartásával kerül sor.
Az idei vásárról, a részletes programról, az aktuális információkról a szervezők itt, illetve az önkormányzat hivatalos Facebook oldalán, a Sárvár Lendületben oldalon adnak tájékoztatást.
A rendezőbizottság tájékoztató dokumentumai - mint például a Jelentkezéshez szükséges feltételek, a Tűzriadó terv - a mellékletekből letölthetőek.
A Simon-Júdás vásár legrégibb hagyománya Sárvárnak, az iránta való érdeklődés az évszázadok múltával, az életmód változásával sem hagyott alább. A hat évszázados történelmi múltra visszatekintő kirakodóvásár sokat változott, ám meg-megújulva a mai napig őrzi hagyományait.
Hazánkban is ritka, hogy egy sok százéves hagyomány a mai napig szinte változatlan formában fennmaradjon és tovább éljen. Sárváron ez a Simon-Júdás vásár. Zsigmond király idején is sült már a kolbász a bódékban és bort is mértek, meg édes csemege is jutott az arra érdemeseknek. Szórakoztatták minden időkben a népet. 1405-ből ismeretes az a városi rendelet, amely szabályozta a vásár rendezésének módját. Bogyoszlai Pál várkáplán szintén hivatkozik 1512-ben úrnőjéhez, Rozgonyi Klárához írt levelében az október 28-i vásárra. Sárvár mezőváros évszázadok óta vásártartási joggal rendelkezett. Évente két jelentős állat- és kirakodóvásár volt a városban, Szent György napján, április 24-én, és Simon-Júdás napján, október 28-án, amelyek közül az őszi volt a nagyobb.
A két világháború között a főutca volt a vásár helyszíne, majd a többször is helyet változtató vásártéren rendezték a ’60-as, ’80-as években. A Néptánckör Kulturális Egyesület a ’80-as évek közepén kapcsolódott be a vásári programokba. Kezdetben, mint műsorszervező, műsorszolgáltató, majd mint a vásár főrendezője. Először 1984. október 28-án próbálkozott a tánccsoport, a művelődési központtal közösen, népművészeti programot becsempészni a vásári kavalkádba. Az egykori téglagyári tó területén rendezték ekkor a vásárt. Az évek múltával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy sem a helyszín, sem a vásárrendezés minősége nem megfelelő, ezért a Néptánckör Kulturális Egyesület 1988. évi közgyűlésén határozat született arról, hogy a vásár rendezési jogát meg kellene szerezni. A Sárvári Városi Tanáccsal lefolytatott tárgyalások eredményeképpen született az a megállapodás, amely alapján 1988. október 28-án már a várparkban, a Várkerületen és a Nádasdy utca elején rendezték a vásárt, előre kijelölt árusító helyeken. 1989-ben egy újabb megállapodás alapján került a főutcára a vásár, amely valóban ideális, és hagyományos helyszíne a Simon-Júdás napi kirakodóvásárnak. 1991-ben szervezte utoljára az egyesület a vásárt, majd a megnövekedett létszám miatt rá kellett jönnie, hogy egyedül már nem képes kézben tartani a rendezést, ezért annak jogát átadta a tűzoltóknak. 1992-től a Tűzoltáshoz Felszerelést Alapítvány volt az országos kirakodóvásár rendezője. 2012-től új vállalkozási formában kerül megtartásra Sárvár Simon-Júdás napi vására.
Simon-Júda jeles időjárási és gazdasági határnap. Országszerte ismert szólás fűződik hozzá: „Megérkezett Simon-Júdás, jaj már néked pőre gatyás”, vagyis mostantól fogva melegebben kell öltözködni. Ennek a tanácsnak középkori deákságban gyökerező, európai párhuzamai vannak.
Egyes vidékeken nem Dömötör, hanem Simon-Júdás volt még a közelmúltban is a juhok elszámoltatásának és a juhászok fogadásának napja. Simon-Júdás, másként Simon-Júda (október 28.) már a magyar középkorban is számon tartott kettős apostolünnep volt. Júdásnak az Iskariótitól (tehát a Jézust eláruló Júdástól) való megkülönböztetésül Judás Thaddeus (Tádé) volt a teljesebb neve. Júdás, másként Tádé tehát Jézus tanítványa és rokona. Életét teljesen átszőtte a legenda. Kezében vándorbottal vagy újabb időkben Krisztus képmásával szokás ábrázolni.
Tisztelete évszázadokon át mintegy lappangott, csak az újkorban bontakozott ki. A kultusz közép-európai szülőhelye a jezsuiták bécsi, kilenc angyali karnak szentelt temploma. Nádasdy Ferenc országbíró, aki mintha tragikus sorsát előre érezte volna, Tádét különös bensőséggel tisztelte, Lorettom templomának egyik kápolnáját Tádénak ajánlja (1659), akiről hiszi, tudja, hogy a reménytelen ügyek pártfogója.
Tádé kalendáriumi társa a buzgó Simon. Ismertetője a fűrész, ezért különösen a favágók tisztelték védőszentül. Neve keresztnévként régebben kedveltebb volt, ezt a belőle képzett számos családnév: Simon, Simonka, Simóka, Sinkó, Sinka, Simó, Sima is igazolja.
2023.12.01
Az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft Szatmár utcai Ügyfélszolgálati Irodája december 4-től új helyszínre költözik.
Tovább...
2023.11.23
November 21-én ülésezett a sárvári képviselő-testület, több önkormányzati rendeletet is módosítottak a városatyák.
Tovább...
2023.11.22
Két új gyermekorvosi rendelőt alakítanak ki a volt tüdőgondozó épületében. Az építkezés helyszínén járt Kondora István polgármester Dr. Máhr Tivadar és Szabó Zoltán alpolgármesterekkel, továbbá Dr. Palatka Jánossal, a város új gyermekorvosával.
Tovább...
2023.11.21
Ingyenes lakossági LED-csereprogram indul Sárvár Város Önkormányzata és a CYEB jóvoltából. A programba 2023. december 1. és 2023. december 31. között lehet regisztrálni.
Tovább...
2023.11.08
Kondora István polgármester a Városházán fogadta Sárvár leköszönő és újonnan kinevezett rendőrkapitányát.
Tovább...
2023.11.08
November 2-án munkába állt az új sárvári gyermekorvos, Dr. Palatka János az 1. számú gyermekorvosi körzetben. Az előzményekről Kondora István polgármester és Szabó Zoltán alpolgármester adott tájékoztatást.
Tovább...
Jelezze nekünk, ha megoldásra váró üggyel találkozott Sárváron!
Bejelentés...